Rákellenes Világnap - 2013. február 4.

„A rák elleni felelősségteljes küzdelem mindannyiunk közös ügye!”

2000-ben a Párizsi Charta február negyedikét a "Rák Világnapjává" nyilvánította, hogy a rák ellen folytatott küzdelem eszméje "a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen".

Mi február negyedike üzenete? Mit kell, hogy jelentsen mindannyiunk számára a "Rák Világnapja"?

A daganatos betegségek még most, a III. évezred elején is a legpusztítóbb betegséget, az emberiség legnagyobb ellenségét jelentik. Bár a tudomány minden területe, így az orvostudomány is nagy lépésekkel fejlődik, a rák sajnos mind a mai napig nem előzhető meg. Mivel azonban ismerjük a kialakulás kockázatának tényezőit (dohányzás, táplálkozás, életmód stb.), ezért nem állunk teljesen tehetetlenül daganatos betegségekkel szemben: a rák kialakulásának veszélye csökkenthető!

A rák elleni felelősségteljes küzdelem mindannyiunk közös ügye. Mindenki tehet valamit, s csak közös összefogással vehetünk erőt e szörnyű kór uralmán! Betegek és orvosok, kutatók és gyógyszergyártók, politikusok és a média képviselői mind-mind tehetnek a daganatos betegségek ellen, hiszen a rák csak 15%-ban orvosi kérdés. Emberi életünk szinte minden egyes területe érintett: a családtól a társadalom széles köréig (nemzeti rákellenes programok), a munkavédelemtől a közlekedéspolitikáig, a törvényhozástól a környezetvédelemig minden területen kimutatható a felelősség a rákkal szemben.

Mi a rák?

A rák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. Tulajdonképpen olyan rendellenes szövettömeg, amelynek a szaporodási üteme meghaladja a normál szövetét, annak a növekedésével, szaporodásával nincs összhangban. A rákos sejtek a szervezet saját sejtjeiből indulnak ki, növekedési, szaporodási ütemük független a szervezet szabályozó mechanizmusától. A rákbetegség nevét több nyelvben, így a magyarban is a rák állattól kapta, mintegy találóan jelezve, hogy ez a daganatféleség csápszerűen terjed az egészséges szövetekbe, befűzve azokat.

A rákos sejtek kiszabadulnak a szervezet szabályozó tevékenysége alól, így szinte önálló életet élve, mértéktelenül szaporodnak. A rosszindulatú daganatos sejtek merőben különböznek az ép szövetek sejtjeitől. Általában nagy, sötét magvú értéktelen sejtek ezek, amelyek között az összetartó erő kicsi, ezért a daganatból könnyen kiválnak, és többnyire a nyirok, máskor a véráram útján a szervezet más helyeire is eljutnak, s ott belőlük áttétes daganatok alakulhatnak ki. A rákos burjánzás-amennyiben nem kezelik- a szervezet senyvedéséhez, pusztulásához vezet.

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése

A daganatos betegségek több mint egyharmada megelőzhető!

Egészséges életmóddal - a dohányzás mellőzése és rendszeres fizikai aktivitás, sok mozgás - valamint egészséges táplálkozással.

Táplálkozási kockázati tényezők és ajánlások a daganatos betegségek kockázatának csökkentésére:

1. A túlzott energiabevitel, illetve a mozgásszegény életmód, valamint a következményes elhízás/túlsúly bizonyítottan növeli a méh, valószínűleg a vese és feltehetően a vastagbél daganat veszélyét; a menopauza (változás) kora után kialakuló testtömeg-növekedés valószínűleg fokozza a mellrák kockázatát.

Egyes elemzések szerint az elhízás/túlsúly feltehetően a vastagbél és az epehólyag daganat kialakulásával is összefüggésben van.

A rendszeres fizikai aktivitás (fizikai munka, mozgás, sport) feltehetően csökkenti a tüdő- és a mellrák keletkezésének kockázatát.

A kilencvenes évek első felében a férfiak 62 %-a, a nők nem egészen 50 %-a elhízott/túlsúlyos volt, azóta ez az arány valószínűleg nőtt (Európa szerte növekszik az elhízás gyakorisága), tehát a túlsúly/elhízás, mint kockázati tényező jelen van.

Mit jelent a túlsúly és az elhízás? Több mint 130 évvel ezelőtt dolgozta ki egy Kanadában működő belga orvos, Jacques Quetelet az un. testtömeg indexet, amelynek segítségével meghatározható, hogy valaki sovány, normális súlyú, vagy éppen túlsúlyos, illetve elhízott. A testtömeg index kiszámítása egyszerű: a méterben megadott testmagasság négyzetével el kell osztani a testsúlyt, az eredmény a testtömeg index.

Ha a testtömeg index

  • 18,5-nél kisebb akkor soványságról, ha
  • 18,5 és 24,9 között van, akkor normális testtömegről, ha
  • 25 és 29,9 között van akkor testességről és
  • 30 felett elhízásról van szó.

Számos daganatos betegség kockázati tényezője felismerhető a lakosság táplálkozásában, illetve ezek jelenlétére következtetni lehet az élelmiszervásárlási, illetve a háztartásstatisztikai adatokból, valamint a korábban elvégzett táplálkozási vizsgálatok eredményeiből. Ezek a tényezők a következők: a férfi lakosság kétharmadát, a nők felét érintő túlsúly/elhízás, az elégtelen zöldség-főzelék- és gyümölcsfogyasztás, az elégtelen (teljes őrlésű) gabonafogyasztás, az elégtelen élelmi rostbevitel, a túlzott cukorbevitel, a rendszeres alkoholizálás, a túlzott zsiradék-, állati zsír- és koleszterin-bevitel, valamint a túlzott só-bevitel. Az egészséges táplálkozás ajánlásai, amelyek a táplálkozással összefüggő betegségek kockázati tényezőinek megszüntetésére irányulnak daganatos betegségek kockázatát csökkentő javaslatokat, amelyek bemutatásra kerültek.

Az egészséges táplálkozással - zöldség-főzelékfélék és gyümölcsök, valamint teljes értékű gabonafélék bőséges fogyasztása minden nap, sovány tej és tejtermékek, sovány húsok és húskészítmények naponta történő fogyasztása, kevés zsiradék-, elsősorban kevés állati zsír-felhasználás, csökkentett cukorfogyasztás, az alkoholos italok mellőzése, vagy mértékletes fogyasztása, a sózás kerülése, az ételek odaégetésének, nyílt láng fölött való készítésének kerülése - jelentősen csökkenteni lehet a daganatos betegségek kialakulásának veszélyét.

További információk:
Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság
520023, Sepsiszentgyörgy, Gödri Ferenc utca, 12.szám
Egészségügyi Nevelés Iroda
Tel. 0267 351398